Cornel Ivanciuc a legnevesebb "szekuritológus" sok adatot gyűjtött a titkosszolgálatokról. Az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat elődje, a Securitate számos osztályát átvette. A Politikai Rendőrségnek most Alkotmányvédő Osztály a neve, önálló osztály maradt a régi Gazdasági Szabotázsokat Megelőző Igazgatóság és a Kémelhárító Igazgatóság is. Az annak idején elbocsátott szekusok sem maradtak munka nélkül: az országban 166 detektív iroda működik, amelyek nagy része nyilván az SRI-nek dolgozik. Több pártnak saját hírszerző szolgálata van: a Román Nemzeti Egységpártnak /élén Pavel Corut volt szekus alezredes/, a Szocialista Munkapártnak /Gheorghe Pele irányításával/, valamint a Nagy-Románia Pártnak /valószínűleg Marcu Tudor alezredes vezetésével/. /Ferencz Zsuzsanna: Egy szekurológus feljegyzései. = Beszélő, júl. 20./
1998. február 18.
Az RMDSZ febr. 18-án Bukarestben tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök a kormányzati és törvényhozási munka felgyorsítására, a legsürgősebb teendőkre hívta fel a figyelmet, és rámutatott arra, hogy ki kell küszöbölni a kormányzati és törvényhozási munkát akadályozó koalíciós ellentéteket, különböző válsághelyzeteket, mivel már vannak külföldről származó jelzések, hogy ezek a konfliktusok késleltetik a romániai reformfolyamatot, és kedvezőtlenül hatnak Románia külföldi megítélésére. Nemcsak a koalíció, hanem az egész román társadalom érdeke ezeknek az ellentéteknek a gyors kiküszöbölése, feloldása. Ami az RMDSZ-nek leosztott három új államtitkári tisztséget illeti, Markó Béla úgy fogalmazott, hogy ezek lehetővé teszik szövetségünk számára azt, amire mindig is, de különösen kormányra lépésétől kezdve szüntelenül törekedett az RMDSZ, nevezetesen, hogy fokozottabb mértékben, aktívan kivegye részét az ország általános problémáinak a kezelésében, a gazdasági és szociális szféra minden területén. Ezekre a tisztségekre szövetségünk megtette javaslatait, az új államtitkárok kinevezésére pedig rövidesen sor kerül. Szabó Károly szenátor a Nagy Románia Párt példátlan akciójára hívta fel a sajtó figyelmét. Példátlannak és súlyosan alkotmányellenesnek nevezte azt a felbujtó nyilatkozatot, amelyet C.V.Tudor testvérbátyja, Marcu Tudor NRP-s szenátor tett, s amellyel a Nagy Románia Párt engedetlenségre szólította fel a hadsereget a kormány, illetve a parlament, az alkotmányos hatalom ellen, amennyiben Románia részt venne egy esetleges Irak elleni akcióban. Ilyen értelmű felkérés nem hangzott el Románia felé, sem más országok felé, de Romániának nemzeti érdeke azok mellé az államok mellé állni, amelyek tiszteletben kívánják tartani és tartatni a nemzetközi normákat. S hogy a kormány ezt a szándékát kinyilvánította, ez nagyon természetes, mondotta Szabó Károly. A kérdésben egyébként érdemi döntést csak a parlament hozhat majd. Ezért az NRP példátlan cselekedetével nemcsak a kormányt támadta meg, hanem súlyosan vétett az alkotmány ellen. Márton Árpád ugyancsak példátlanul súlyosnak nevezte, hogy egy parlamenti párt ilyen uszító, felbujtó nyilatkozatra ragadtatta magát, és hozzátette, hogy az NRP eme nyilatkozatára a Btk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ciorbea-kormány Irak ügyében tett nyilatkozatával kapcsolatban, egy kérdésre válaszolva, Markó Béla nyomatékosan leszögezte, hogy ez nem katonai kérdés, hanem politikai. Romániának el kell döntenie, hogy merre tart. Mi, az RMDSZ, és a koalíció is, azt akarjuk, hogy Románia minél hamarabb betagozódjon a nyugati védelmi rendszerhez, amely a demokrácia értékeinek védelmét írta zászlajára, hangoztatta az RMDSZ elnöke. Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyi asszisztensek, más egészségügyi alkalmazottak sztrájkját törvényesnek, a sztrájkolók béremelési követeléseit jogosnak ismerte el, ugyanakkor rámutatott arra, hogy a 34-es sz. kormányrendelet által nyújtott 25%-os béremelésnél a kormány jelenleg nem tud többet adni, mert egyszerűen nincs honnan. Azt is hozzátette, hogy bár az akció jogos, a szervezők nem a megfelelő időpontot választották ki a sztrájk kirobbantására. Az egészségügyi és szociális biztosítási rendszer reformjával ezeket a követeléseket ugyan megoldhatónak nevezte, de nem egyszerre. Erre az Orvosi Kamara javaslata szerint több szakaszban kerülhetne sor. Éppen ezért a sztrájkot, amely sem a kormánynak, sem a társadalomnak nem válik hasznára, be kellene szüntetni, hiszen az nem tarthat míg a világ. Kérdésekre válaszolva Markó Béla elmondotta, hogy a koalíciós együttműködésnek megvannak a protokollumba foglalt feltételei, és igen fontosnak ítélte meg a legsürgősebb törvények mielőbbi elfogadását, ezek között említve a bankok privatizációjára, a helyi közigazgatás általános reformjára /köztük a köztisztviselők státuszára/ vonatkozó szabályozásokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18. - 1220. sz./
1998. szeptember 12.
Szept. 8-án végül a képviselőház elfogadta az RMDSZ indítványát, hogy a Hivatalos Közlöny magyar nyelven is megjelenjen. Sürgetni szeretnék a Securitate dossziéinak hozzáférhetőségéről szóló Ticu Dumitrescu-féle parlamenti tárgyalását, közölte Rákóczi Lajos képviselő. Nem tudja elfogadni azt a szenátusi változatot, hogy a szekus dossziékat továbbra is a titkosrendőrségnél, az SRI-nél tárolják. /Dérer Ferenc: Törvényhozási munka belülről. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 12-13./ Képviselőház szept. 8-án elfogadta a Hivatalos Közlöny szervezéséről és működéséről szóló törvényt. A lapok szerint igen éles vitát váltott ki a 18. cikkely tárgyalása, amely a közlöny első részének magyar nyelvre való fordítását írja elő. A lapok többsége idézi Petre Turleat, Kovászna megyei Nemzeti Egységpárti képviselőjét, aki a román nyelv hivatalos nyelvi státusának megsértését látja a törvényben, alkotmányellenesnek nevezvén azt. Ioan Gavra azért ellenezte a cikkelyt, mivel a fordítás folyamata igen költséges lenne. A Cronica Romana Marcu Tudor véleményét idézi, aki úgy látja, a törvény elfogadásával az RMDSZ egy lépéssel "közelebb került az ország föderalizálához". A vita folyamán felmerült az a javaslat is, miszerint a többi, nem magyar kisebbségek nyelvére is fordítsák le a közlönyt. Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek (nem magyar) frakciójának vezetője elutasította a javaslatot, úgy vélekedve, hogy "a mi a nemzeti kisebbségeink ismerik a román nyelvet", "feltalálják magukat", "nincs szükség a fordításra" - írják a lapok. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 12./
2002. február 20.
A képviselőházban elfogadták a rendőrök jogállását szabályozó törvény valamennyi cikkelyét, amely az SZDP–RMDSZ protokollumnak megfelelően biztosítja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20%-ot, olyan rendőröket is alkalmazzanak, akik ismerik az illető kisebbség nyelvét. Tiltakozásul az ellenzék elhagyta a termet. Toró T. Tibor RMDSZ-képviselő javaslatára a törvénytervezetbe beiktatták azt az új cikkelyt is, amely megteremti a lehetőséget a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására. Az RMDSZ szerint lehetővé kell tenni, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot a biztonsági szervek azon képviselői közt, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal, legyen olyan is, aki ismeri az illető kisebbség nyelvét. Az RMDSZ-javaslatot követően nem késlekedett a nagyromániás Tudor Marcu és Damian Brudasca reakciója sem, akik szerint a javaslat impertinens és túllő a célon. Azzal vádolták a kormánypártot, hogy nagy engedményeket tesz az RMDSZ-nek. Pavel Abraham belügyminisztériumi államtitkár köztes megoldást javasolt: eszerint azokban a helységekben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kisebbségi nyelvet is ismerő rendőröket is alkalmazni kell. A kormánypárti Pavel Abraham "javított változatát" végül 107 képviselő megszavazta, 73 ellenezte, 10-en tartózkodtak. A Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt tiltakozásképpen elhagyta a termet, és nem vettek részt a szavazáson, a procedúra megismétlését szorgalmazták. Szünet után kiderült: a szavazás érvényes. A törvénytervezet végső szavazásra a későbbiekben kerül sor. Toró T. Tibor elmondta: az RMDSZ és az SZPD-s Abraham javaslata közt a különbség abban áll, hogy az egyik számon kérhető, a másik pedig lehetőséget ad kibúvóra. Az RMDSZ előterjesztése értelmében kötelező lett volna, hogy bármely szolgálatban, amely a lakossággal kapcsolatban van, a kisebbség nyelvét ismerő személyt alkalmazzanak. A végül elfogadott "finomított" változat viszont csak annyit mond ki, hogy kötelező ilyen személy alkalmazása, ez pedig akár egy, az illető kisebbség nyelvét ismerő rendőrre is korlátozódhat. /P. J. A.–Sz. K.: Döntött a képviselőház: Magyar nyelvet ismerő rendőrök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2002. február 22.
A képviselők nem tudtak dönteni a titoktörvény azon módosító javaslatának sorsáról, amely szerint a törvénytelenségeket, korrupciós eseteket bizonyító információk közérdekűek vagy sem. A szavazásra bocsátott javaslatra előbb 34-en szavaztak, 41-en ellenezték, öten tartózkodtak. Az indítványt szintén támogató nagyromániás Tudor Marcu azonban kétségbe vonta a szavazás eredményét, mivel a teremben alig 31 képviselő volt jelen. A másodszori szavazás alkalmával a javaslat 44 pro és 45 kontra szavazatot kapott, jóllehet a teremben továbbra sem voltak többen 35-nél. Valer Dorneanu megtagadta az újraszavaztatást és berekesztette az ülést. Kónya-Hamar Sándor képviselő a Szabadságnak elmondta: az RMDSZ ezúttal a kormánypárt ellen, az ellenzék mellett szavazott. /További viharok a titoktörvény körül. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./ Az RMDSZ tárgyalni fog a kormánypárttal a titkos információkról szóló törvényről annak érdekében, hogy a parlament módosítsa a jogszabályt és "elfogadható formában" szavazza meg azt, nyilatkozta Markó Béla febr. 21-én. Közölte, hogy az RMDSZ képviselői már tanácskoztak az SZDP-vel a titoktörvényről és megállapodtak egy módosításról, amely szerint nem kell megbüntetni azokat a személyeket, akik tudtukon kívül titkos információkhoz jutnak. /RMDSZ–SZDP egyeztetés a titoktörvényről. A Szövetség bírálja egykori szövetségeseit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2006. szeptember 18.
Frunda György szenátor közölte, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ legutóbbi ülésén megállapította, hogy ő nem működött együtt a politikai rendőrséggel. A Gandul napilap úgy tudja: a szenátor esetében döntését a CNSAS nem egyhangúlag hozta meg, ketten – Mircea Dinescu és Constantin Ticu Dumitrescu – tartózkodtak a szavazáskor. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) alelnöke hevesen támadta a CNSAS legutóbbi döntéseit. Szerinte az átvilágító testület és a pártok vezetői között alku született bizonyos politikusok „tisztára mosásáról”. A PIN alelnöke úgy tudja: az első „tisztára mosandó” csomagban Frunda György (RMDSZ), Cristian Radulescu (PD), Serban Mihailescu (PSD) és Marcu Tudor (PRM) szerepel. „Vannak olyan politikusok, akik pletykából élnek meg, mert másképp nem tudnak érvényesülni” – kommentálta Sandru kijelentéseit Frunda György. Lavina Sandru információit cáfolták a demokraták is. /Cs. P. T.: Frunda nem volt besúgó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./
